A C-vitamin a kollagénképzéshez nélkülözhetetlen

A nagy földrajzi felfedezések korában, amikor is hónapokig tartó hajóutakon vágtak neki a nagyvilágnak az európaiak a távoli kontinensek felfedezésének reményében, a körükben megjelent egy súlyos, rengeteg ember halálát okozó betegség, a skorbut.

A skorbut magyarul elgyengülést, elsorvadást jelent, mindenhol előfordult, ahol az egyoldalú táplálkozás, a zöldségek, gyümölcsök hiánya jellemezte a hajósok vagy a lakosok étrendjét. Az évszázadok során az orvosok komoly erőfeszítést tettek, hogy a betegség  gyógyíthatóvá váljon. Megfigyelték, ha a betegnek citrusféléket, savanyú káposztát adtak, azok állapota látványosan javul.

A C-vitamin felfedezése

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi Albert az oxfordi kutatásai során a szarvasmarha mellékvesekérgében egy ismeretlen anyagot talált, amit hexuronsavnak nevezett el.

Hazatérve Magyarországra, Szegeden olyan növényt keresett, amelyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Több eredménytelen kísérlet után végül a szegedi paradicsompaprika lett a legalkalmasabb: 10 liter préselt nedvből  6 gramm hexuronsavat tudott előállítani. Szent-Györgyi munkásságát, többek között a C-vitamin biológiai hatásainak kutatásáért, 1937-ben  élettani Nobel-díjjal ismerték el.

A tudományos világ pedig hamar megegyezett abban, hogy a hexuronsav megegyezik az L-aszkorbin savval (a-szkorbut = skorbut ellenes), illetve a C-vitaminnal.

A C-vitamin előfordulása

A C-vitamint az emlősök többsége képes egy enzim segítségével glükózból előállítani, de például a főemlősök, az ember, a tengerimalac, számos madárfaj, a denevér és a csontos halak szervezete nem, mert a szintézishez hiányzik egy enzim, a L-gulonolakton-oxidáz. Számunkra és a felsorolt állatfajok számára tehát a C-vitamin valóban esszenciális vitamin.

A természetben a legtöbb C-vitamint az Acerola (barbadoszi cseresznye) tartalmazza, 1677 mg/100 g-ot, ezt követi a homoktövis (695 mg), majd a csipkebogyó (426 mg). A zöldségek, gyümölcsök pedig 50–200 mg közötti C-vitamint tartalmaznak   100 g-onként.

Az ember napi C-vitamin-szükségletét 60–100 mg körül javasolják, de még a napi 1–2000 mg is tolerálható, mivel nem halmozódik fel a szer-    vezetben. Szent-Györgyi naponta 8000 mg-ot szedett és 93 éves koráig élt. A nagyobb mennyiségű C-vitamin előállítása viszont csak mesterséges eljárással lehetséges.

A C-vitamin és a kollagénképzés

A vegyész és orvos kutatók az ezt következő évtizedekben bizonyították, hogy a C-vitamin-hiány miatt kialakuló, skorbutnak nevezett tünetegyüttes egy kollagénképzési zavar következménye. Azóta már több mint tíz kollagénképzési zavart ismerünk, a C-vitamin-hiány által okozott pedig az egyik ezek közül. A kollagén a szervezet teljes proteintömegének mintegy 30%-át teszi ki, ezért rendkívül fontos alkotóeleme.

Az elégtelen kollagénszintézis ered-ményeképpen a hajszálerek, erek, csontok, porcok és természetesen  a bőr deformálódnak, szétesnek, nem tudják ellátni helyes élettani funkciójukat.

Sikerült leírni a C-vitaminnak a kollagénképzésben betöltött szerepét is azzal, hogy felállították a szintézis pontos lépéseit, amit a következő részben tekintünk át.

Logikai megközelítés

Amennyiben ismert, hogy a skorbut egy kollagénképzési zavar –  márpedig ezt a múlt század közepén az elektronmikroszkópok elterjedése segítségével igazolták a kutatók – a C-vitamin kollagénképzésben nélkülözhetetlen szerepét logikai úton is beláthatjuk, a következők szerint:

C-VITAMIN-HIÁNY = SKORBUT = BELSŐ VÉRZÉSEK, VÉRALÁFUTÁS, ÍNYVÉRZÉS = ÉRFALAK SZÉTESÉSE = KOLLAGÉNKÉPZÉSI ZAVAR = KOLLAGÉNHIÁNY.

A fentiek szerinti egyenlőségrendszerben az első tag is egyenlő az utolsóval:

C-VITAMIN-HIÁNY = KOLLAGÉNHIÁNY x –1 (szorozzuk meg mindkét oldalt –1-gyel, vagyis vegyük mindkettő ellentétét) C-VITAMIN MEGLÉTE = KOLLAGÉN MEGLÉTE, vagyis C-VITAMIN = KOLLAGÉNKÉPZÉS.

Mivel egy egyenlőségrendszeren belül  minden tag egyenlő bármely másik taggal és két egyenlő tag ellentéte is egyenlő egymással, a logikai eredmény az, hogy a C-vitamin elengedhetetlen a kollagénképzéshez.

C-vitamin nélkül tehát nem keletkezik kollagén a szervezetben, így a bőrben sem.

A C-vitamin tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a kollagénképzésnek.

Biokémiai megközelítés

A C-vitamin felfedezése után sikerült a kollagénszintézist is leírni. Ez egy eléggé összetett, bonyolult folyamat, a prokollagén képzés az állandónak tekinthető kötőszöveti sejten a fibroblaszton belül kezdődik és azon kívül folytatódik és fejeződik be. A sejtmagon belül a riboszómák kezdik a kollagénfehérjék bioszintézisét. A szintézis mintegy tíz lépésből áll, de a C-vitamin szempontjából nekünk most csak a következő három érdekes:

1. A sejtmagba jutva, azon belül a C-vitamin egy elektront ad át a vas 3+ ionnak, vas 2+ ionná redukálva azt.
2. A vas-ion katalizátorként működik két aminosav, a prolin és a lizin hidroxilációjában.
3. A két hidroxilált (OH-gyökkel rendelkező) aminosav – ezekből épül fel a prokollagén, további átalakulások után, elkezdik felépíteni a kollagénrostokat. A tripla-helix kollagénszálak kialakulása már a sejten kívül fejeződik be.

Ezt a kutatók által több úton is igazolt folyamat nem megy végbe C-vitamin nélkül, tehát a biokémiai megközelítés szerint is igaz az, hogy a szervezetben és így a bőrben sem képződik kollagén C-vitamin nélkül.

A C-vitamin fontossága a bőrápolásban

A tapasztalatok azt mutatják, a C-vitaminos készítmények topikális (a bőrfelszínen) történő alkalmazásának is számos előnyös hatása van.

Mivel a C-vitamin L-aszkorbinsav formája a levegőn és az oldatokban is hamar elbomlik, ezért a legtöbb kozmetikai cég, mint pl. a fitoC is, annak stabil, nem oxidálódó formáját a MAP (magnézium-aszkorbil foszfát) vagy a 3-O-ethyl aszkorbinsavat használja.

A C-vitaminnal készült termékek használata esetén megfigyelhető, hogy csökkentik a hiperpigmentá-ciót, képesek halványítani a pigmentfoltokat, egyúttal akadályozzák a melaninképződést. Gyorsítják az aknés bőr gyógyulását a visszamaradt hegek csökkentésével, a kollagénképzés támogatásával. Erősítik az érfalakat, a hajszálerek áteresztőképességét csökkentik, az antioxidáns hatás pedig a sejtkárosodás csökkenését eredményezheti.

"A bőr fiatalabbnak, egyenletesebbnek és élettel telibbnek tűnhet és feszesebb lesz."

Ha megkérdezünk tíz embert az utcán, hogy tudja-e, C-vitamin nélkül nem képződik kollagén a bőrben, kilenc azt fogja válaszolni, hogy nem. Pedig ez az ismeret nagyon fontos folyamatot ír le a szervezet működésében.
C-vitamin nélkül egyszerűen nincs élet, nincs egészséges létezés a Földön.

Szerző: fitoC